Napok óra figyelem az éjszakai égboltot. A lövedékeket, ahogy elsüvítenek fölöttünk. Bennünket most nem támad senki, néhány nap nyugalom. Néha bejutunk az épületekbe, mosakodni, eldugott titkainkért. Konzerveken élünk már hetek óta, most, hogy a környező dombokról nem lőnek, tüzet is rakunk, hogy megmelegítsük a hetvenes évekből származó tartalékainkat. Borsókonzervünkből még hónapokra van tartalékunk, babból kicsit kevesebbet raktároztunk be. Éjszaka a város sötét, minden sötét, csak a lövedékek világítanak. Húsz éve nem szeretem a tűzijátékot.

A tűz jövője (Budućnost vatre)

Elrejtelek saját telembe
Örök tavasz faggyá meredt hajnal
A Nap az ellenséged
Az igazság nevében a pusztaság nevében

A Nap forog az igazság helyet cserél
Aki hű marad hazugságra ébred
De az igaz helyen hideg van
Az igaz helyen senki sem rak fészket

A tűz jégmadara az egyetlen tudás
A kőről mely saját hamuját rágja
A hamuról mely új reményt alkuszik
A reményről melyből - elhagyva őt - kikel

Fura párbeszéd a tűz és a madár között
Bűvösebb madarat bölcsebb tüzet ígér
Ha közös nevezőre jutnak
A madár és a tűz megmenthetik a világot

(A világ érzése ciklus 2. verse)